Amikor az olvasási problémákra gondolunk, gyakran olyan gyerekeket képzelünk el, akiknek nehézséget okoz a szövegben lévő betűk dekódolása és azok beszélt nyelvvé alakítása. Az ilyen típusú küszködő olvasóknak nagyon nehéz rájönniük, hogy sok szó mit jelent, és gyenge fonológiai (beszéd-hang) készségekkel rendelkeznek. Azonban sok olyan diák is van, akiknek a hangja szépen olvas, de nehézségeik vannak aa szókincs és az átvitt értelemben vett nyelv megértése, következtetés, szóbeli érvelés, nyelvtani fejlődés és szóbeli kifejezés.

Ahogy a gyerekek idősebbek lesznek, ha jól dekódolják a szöveget, feltételezzük, hogy jól olvasnak. Ha valaki megtanul dekódolni, az olvasásértés inkább a nyelvi megértésről és a fókuszról szól. Ezen az átmenetnél, körülbelül a harmadik osztályban kezdődően a tanárok észrevehetnek néhány tanulót, akik folyékonyan dekódolják a szöveget, de nem értik meg.

Mivel az ilyen típusú olvasási nehézségekkel küzdő olvasók kevésbé feltűnőek, mint azok, akiknek dekódolási nehézségeik vannak, gyakran észrevétlenek maradnak, amíg nem kezdenek megbukni a szabványosított állami szövegértési teszteken. Még ekkor is előfordulhat, hogy problémáik sokáig észrevétlenek maradnak, aminek eredményeképpen a közép- és középiskolás diákok úgy tűnnek, mintha olvasnának, de semmit sem értenek abból, amit olvastak.

Ezeket a nehézségekkel küzdő olvasókat célzottan kell javítani, minél korábban, annál jobb. A gyakorló szövegekből és kérdésekből álló javítás azonban hatástalan lehet, mivel túlságosan szűken a szövegalapú készségekre összpontosít.

A szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók támogatása

Íme öt stratégia, amelyet kipróbálhatsz azokkal a diákokkal, akik folyékonyan olvasnak, de nehezen értik meg, amit olvasnak.

1. Cél a nyelv általános megértése: A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az olvasásértési nehézségek mögöttes szóbeli nyelvi gyengeségből eredhetnek, amely már kora gyermekkorban, még az olvasás tanítása előtt fennáll. Kiderült, hogy a gyenge olvasásértéssel küzdő tanulók gyakran kevesebb beszélt szót és kevesebbet értenek abból, amit hallanak, és rosszabb a beszélt nyelvtani tudásuk. Az olvasásértési hiányosságok kezelése érdekében teháthatékonyan, a pedagógusoknak olyan megközelítést kell alkalmazniuk, amely a szókincset, a gondolkodási készségeket és a szövegértést először a beszélt nyelvben, majd az olvasásban és az írott nyelvben tanítja.

2. Tanítson szókincset: Mivel a gyenge szövegértéssel rendelkező tanulóknak gyakran gyenge a szókincsük, és kevesebbet értenek abból, amit hallanak, hasznos az új szavak jelentését olyan multiszenzoros stratégiák segítségével megtanítani, mint a grafikus szervezők, képek és mnemotechnika. Az általános nyelvi készségeik javítása növeli annak valószínűségét, hogy megértik az írott szövegben előforduló szavakat. Mivel ez alehetetlen minden szót ismerni, amivel az ember találkozhat, a tanulóknak meg kell tanulniuk a különböző típusú szövegkörnyezeti utalásokat, és azt, hogy hogyan használhatják őket az ismeretlen szavak jelentésének meghatározásához.

3. Gondolkodási stratégiák tanítása: Ha a tanulók már rendelkeznek a szókincsükkel, hogy képesek legyenek végigolvasni egy szöveget, gyakran küzdenek az összetett gondolkodással vagy a kitartó figyelemmel, amely ahhoz szükséges, hogy lépést tartsanak az összes fontos részlettel, és hozzáférjenek a burkolt, de közvetlenül nem közölt információkhoz. A tanárok eligazíthatják a tanulókat a kognitív stratégiákról, amelyeket használhatnak. Számos gyakori szövegolvasási stratégia - például a jegyzetelés, az SQ3R és aa KWL-táblázat - használja ezeket a gondolkodási stratégiákat, többek között:

• Az előzetes tudás megbeszélése vagy aktiválása,
• Kérdések kidolgozása olvasás közben,
• Összekapcsolják az olvasott szöveget egy másik szöveggel, valamivel, amit láttak vagy tapasztaltak,
• Vizualizálják vagy elképzelik, amit olvasnak,
• Jóslatok készítése arról, hogy mi következik a szövegben,
• Kulcsszavak visszakeresése és újraolvasás a kérdések tisztázása vagy megválaszolása érdekében, és
• Hangos gondolkodás a megértéshez szükséges stratégiák és gondolkodási folyamatok modellezése érdekében.

A tanulók megtanulhatják, majd az olvasott szövegtől függően használhatják a számukra legjobban működő stratégiákat. A gondolkodási stratégiák alkalmazásával mélyebb értelmet lehet kihúzni a szövegből, ami nemcsak az olvasásértés, hanem az írás szempontjából is hasznos lehet.

4. A tanulók gyakorolják a kölcsönös tanítást: A kognitív stratégiákat a tanítás után következetesen gyakorolni és alkalmazni lehet a kölcsönös tanítás alkalmazásával, amely arra ösztönzi a tanulókat, hogy vezető szerepet vállaljanak a tanulásban, és hallgatás vagy olvasás közben kezdjenek el gondolkodni a gondolkodási folyamatukról. A tanárok használhatják a kölcsönös tanítást az órai beszélgetések során, a hangosan felolvasott szöveggel, és később a szöveggel, amelyet felolvasnakA tanulóknak felváltva kell játszaniuk a következő szerepeket:

• Kérdező , aki kérdéseket tesz fel a lecke, a megbeszélés vagy a szöveg nem világos vagy zavaros részeivel kapcsolatban, vagy segít kapcsolatot teremteni a korábban tanult anyaggal.
• Summarizer , aki összefoglalja a lecke, a megbeszélés vagy a szöveg minden fontos pontját vagy részletét.
• Tisztítóberendezés , aki megpróbál foglalkozni a Kérdező kérdéseivel, és biztosítja, hogy az általa zavarosnak talált részek mások számára is világosak legyenek.
• Predictor , aki a bemutatott, megvitatott vagy felolvasott információk alapján jóslatot tesz arra vonatkozóan, hogy mi fog történni a következőkben,

5. Közvetlenül tanítsa a szövegértési készségeket: A tanulóknak közvetlenül meg kell tanítani a szövegértési készségeket, például a sorrendiséget, a történet felépítését a cselekményhegy segítségével, a következtetés és a következtetés levonását, valamint a képi nyelv különböző típusait. A tanulóknak lehetőséget kell adni arra, hogy először a tanár által felolvasott szöveggel, majd később a saját szintjükön önállóan olvasott szöveggel alkalmazzák a készségeket.

A fent felsorolt szövegértési készségek és stratégiák az egész osztályban használhatók, mivel szorosan illeszkednek az általános és középiskolás diákok olvasási és nyelvművészeti standardjaihoz. A tanárok segíthetnek a diákoknak olyan szókincset tartalmazó olvasmányokat választani, amelyek megfelelnek a jelenlegi képességszintjüknek, így az osztályban a diákok olyan szinten olvasnak szöveget és dolgoznak a szókincsükön, amely megfelel a tanulóknak.mindegyikük számára elérhető.